Új számítógép vásárlása egy fejlesztő szemével

Ha programozásra adjuk a fejünket - akár frissen végzett pályakezdőként, akár kalandvágyó pályaváltóként - előbb vagy utóbb elérkezik a pillanat, amikor szükségünk lesz egy számítógépre, kimondottan a programozási feladatok elvégzéséhez.

Természetesen napjainkban már meglehetősen sok háztartásban jelen van valamilyen számítógép. Ezek többsége általában vagy célzottan játékhoz, vagy egyszerűen a mindennapi emailezéshez és Facebook-ozáshoz lett összeállítva - legyen asztali vagy hordozható gép. A programozás során a tanuláshoz, valamint az első feladatokhoz szinte bármelyik gép tökéletesen megfelel, ám ahogy egyre több időt töltünk kódalkotással, egyre jobban körvonalazódik, hogy a programozó tökéletes számítógépe nem felétlenül olyan, mint ahogy azt a tanulás elején elképzeltük.

A hátunk mögött lévő jópár év tapasztalatai alapján néhány gyakorlati tanáccsal szeretnénk segíteni az éppen gépvásárlás előtt álló programozótársainkat. Mint az élet oly sok területén, itt is igaz, hogy a tökéletes megoldás vagyis a "legjobb gép programozóknak" nem létezik. Nyílvánvalóan a “tökéletes gép” mindenkinek más lesz, egyéni adottságai és preferenciái alapján. Lássunk tehát néhány, általunk igen megfontolandónak ítélt szempontot.

Asztali vagy hordozható?

A webprogramozásban az egyik legnagyszerűbb dolog, hogy egyáltalán nem helyhez kötött. Munkahelytől függően természetesen szükség lehet az irodában való jelenlétre, de technikai szempontból egyáltalán nem vagyunk helyhez kötve. Egyáltalán nincs szükségünk például olyan nagy teljesítményre, vagy speciális perifériákra, amelyekhez csak asztali gép építésével juthatunk hozzá. Ezt a szabadságot mi nagyra értékeljük, ezért mindenképpen hordozható gép vásárlása mellett tesszük le a voksunkat.

Teljesítmény

Bár ez programnyelvtől függhet, de programozóként általában egyáltalán nem lesz akkora szükségünk a teljesítményre, mint azt elsőre gondolnánk. Grafikai, vagy videószerkesztési feladatokhoz képest, mondhatni, a teljesítmény töredékéből tudunk hatékonyan dolgozni. Természetesen, erősebb processzorral minden feladatot gyorsabban végez el a gép, de ár-érték arányban egyáltalán nem nyerünk annyi időt, mint amennyi kényelmet kaphatunk, ha a gyorsabb processzor árát másra költjük. Gondoljunk csak bele, hogy processzorunk a gép előtt töltött idő kb. 60-80 százalékában tétlen lesz, miközben a kódunkat írjuk. Csak bonyolultabb fordítási feladatoknál, esetleg teszteknél érhetünk el kimutatható időnyereséget, de többnyire nem ezek a feladatok fogják kitenni időnk nagy részét. Emellett, a hordozható gépekbe szánt processzorok általában elsődlegesen az energiatakarékosságot célozzák a teljesítmény helyett (általában alacsony alap és magas boost órajellel), ezzel hosszabb akkumulátoros üzemidőt és nagyobb mobilitást nyerünk.

Fordítsunk több figyelmet inkább a memóriára: a processzorral ellentétben észrevehetőbb teljesítménynövekedést érünk el, ha olyan gépet választunk, amelyben magas frekvencián dolgozik a RAM (2133 Mhz vagy efelett). A memória terén sem érdemes túlzásba esni: 8GB bizonyosan elegendő lesz még a következő pár évre.

A kijelző

Javasoljuk, hogy fordítsunk sokkal nagyobb hangsúlyt gépünk kijelzőjére. Minthogy az ébren töltött időnk nagyjából felében (feltételezve, hogy fő tevékenységünk a programozás) a kijelzőt fogjuk nézni, a kijelző minősége sokkal többet számít, mint a processzor teljesítménye. Törekedjünk a minél nagyobb felbontásra, és a kijelző lehetőleg valamilyen tükröződésmentes technológiával készült, matt kijelző legyen. Elsőre talán nem ez tűnik a legfontosabb szempontnak, de gondoljunk bele, hogy rengeteget fogjuk nézni a kijelzőt.

A kjelző mérete is fontos kritérium. Természetesen ez is ízlés kérdése. Van, aki a minél nagyobb hordozhatóság érdekében a minél kisebb gépeket preferálja. Azonban a tapasztalataink szerint egy legalább full hd (1920x1080) felbontású kijelző esetén, legalább 13” méretnél lehet hosszútávon kényelmesen dolgozni.

Operációs rendszer

Az operációs rendszer kiválasztásánál két főbb szempontot vegyünk figyelembe. Az egyik a billenytűzet alapértelmezett karakterkiosztása. Ez talán eszünkbe sem jutna gép vásárláskor, de gondoljunk bele: programozóként hányszor lesz szükségünk speciális karakterekre (‘$’, ‘@’, stb.). Érdemes fontolóra venni, hogy a kiszemelt operációs rendszeren hogyan tudjuk ezeket a karaktereket alapértelmezetten elérni.

A másik a kis- és nagybetűk kérdése. Ebben a tekintetben a Windows nagyon megengedő. Előfordulhat, hogy egy osztálynevet kisbetű helyett naggyal írunk, vagy fordítva. Windows-os tesztkörnyezetben ez nem fog gondot okozni. Ám ha a kódunk átkerül unix-os környezetbe, azonnal megakadhat és kezdődhet a hibakeresés. Ez a jelenség szinte biztosan nem fog napi problémát okozni, és számos módszerrel (pl. Docker) ki lehet védeni, de pl. Linux operációs rendszer használatával ilyen problémánk biztosan nem lesz.

Gyakori érv szokott lenni a Linux mellett az alacsony gépigény (“... a Linux elfut egy krumplin is ...”), ami a választott asztali környezettől függően többnyire igaz is. Azonban fontos hozzátenni, hogy egyre kevesebb fejlesztőeszköz, illetve egyre kevesebb Linux disztribúció támogatja a 32 bites processzorokat. Tehát, ha kimondottan alacsony árkategóriájú gépet keresünk használtan, akkor mindenképpen csak 64 bites processzorral szereltet válasszunk.

Billentyűzet

Szintén nem tűnhet fontosnak, de valószínűleg többet fogunk este, sötétben, vagy útközben dolgozni, mint gondolnánk. Ilyen helyzetekben nagyon hasznos lehet, ha a gépünk rendelkezik billentyűzet-világítással. Emellett ne ragaszkodjunk a numerikus billentyűzethez, mert keveset fogjuk használni és sokkal nagyobb mozgásterünk lesz a gépválasztásnál, tekintve, hogy eleve egyre kevesebb hordozható gépet látnak el numpad-del.

Zaj

Ha este dolgozunk, akkor valószínűleg sokkal nagyobb csendben fogjuk azt tenni, mint napközben. Ilyenkor sokkal több hangot meghallunk, ezért lehetőség szerint vegyük figyelembe a gép zajkibocsájtását is. Ez ismét csak egy banális részletnek tűnhet, de hosszútávon, sok gép előtt töltött órával számolunk.

Ki- és bemenetek

E tekintetben vegyük fontolóra, hogy az újabb ultrahordozható modelleket (pl. MacBook Air, Huawei Mate, Microsoft Surface Laptop) már szinte kizárólag a kis méretű USB type-C csatlakozókkal látták el, ami azt jelenti, hogy átalakítóra lesz szükségünk valamennyi egyéb csatolótípushoz: HDMI, USB type-A, 3.5 mm jack, stb. Külső monitor csatlakoztatására pedig viszonylag sűrűn lehet szükségünk. (Vagy ha nem is feltétlen szükséges, de nagy kényelmet adhat.) Ez pedig véleményünk szerint valamelyest a hordozhatóság rovására megy.

Összefoglaló

A webfejlesztéssel kapcsolatban elmondhatjuk, hogy – kis túlzással ugyan, de – szinte bármilyen 64 bites processzorral rendelkező gép megfelel a feladatra. Minden fejlesztés vagy újítás nagyban szolgálhatja a kényelmünket, de érdemes szem előtt tartani: néha a kevesebb több, ha a “nyers erőről” van szó. Sokkal nagyobb segítség tud lenni a processzorteljesítmény helyett, ha inkább nem csillog a kijelző, tovább bírja az akksi, vagy félhomályban is kényelmesen tudunk gépelni.

Ha bármilyen kérdésetek merülne fel az új gép vásárlása kapcsán, keressetek bennünket bizalommal akár emailben, akár a Facebook oldalunkon!