4 egyszerű módszer a Windows és a Linux egyidejű használatára
Címkék
Megosztás

4 egyszerű módszer a Windows és a Linux egyidejű használatára

Kocsis József

Örök kérdés fejlesztői körökben, hogy Windows-on vagy Linux-on fejlesszünk. (A Mac-et nem említem külön, a továbbiakban a Linux mellé sorolom.) Ezt a kérdést leggyakrabban 3 szempont figyelembe vételével döntjük el:

  • Milyen eszközöket kell majd használnunk
  • Milyen környezetben fut majd az alkalmazásunk
  • Milyen szoftvert kapunk előtelepítve a gépünkhöz

Ha például olyan fejlesztői eszközt kell használni, amelyet csak Windows-ra adtak ki, akkor evidens, hogy Windows-ra lesz szükségünk. Ha az alkalmazásunk Linux környezetben fog futni, és üzemeltetői mélységekig kell ismernünk a futtatókörnyezetet vagy kimondottan csak Linux-on elérhető eszközre van szükségünk, akkor csak az a kérdés, hogy melyik Linux disztribúciót használjuk vagy esetleg Mac-et vegyünk-e.

Ha nem köt minket az első két szempont – és webes területen ez a legvalószínűbb – akkor minden bizonnyal kényelmi szempontok alapján döntünk egyik vagy másik rendszer mellett: melyik rendszert adják gyárilag a gépünkhöz, vagy melyik rendszerben a legegyszerűbb hozzájutni a gépünkhöz megfelelő driverekhez.

Akárhogy is, amennyiben a Windows mellett döntünk, akkor is szükségünk lehet mélyebb Linux ismeretekre, esetleg belefuthatunk olyan speciális feladatokba, amelyeket csak linux rendszeren tudunk megoldani, de egyetlen feladatért nem cserélnénk le a megszokott Windows-os környezetet. Ilyenkor számos módszer közül választhatunk, Windows rendszerünk megtartása mellett.

Második számítógép

Bár nem jellemző, de egyre nagyobb eséllyel találhatunk ismerőseink körében olyat, aki nem vált meg régi számítógépétől, laptopjától. Ezeket a gépeket általában lassúságuk miatt teszik félre tulajdonosaik. Ám - mivel különösen a Linux szerver változataihoz - igen kevés erőforrás szükséges, egy első ránézésre használhatatlan régi gépből is lehet ideiglenes gyakorló gépet varázsolni. Csak egy példa: egy Ubuntu 18.04 LTS 32 bites szerver (vagy akár egy asztali változat, LXDE vagy XFCE asztali környezettel) elfut akár egy Intel Atom N270-es processzorral, 512 MB rammal. Hangsúlyozom, hogy mindennapi feladataink ellátására ez a rendszer alkalmatlan lesz, de gyakorlásra ideális. Fontos megjegyezni továbbá, hogy 32 bites Linux rendszerekre már egyre kevesebb csomagot adnak ki, tehát célszerű valamilyen 64 bites processzorral szerelt gépet találnunk. Az Intel régebbi Atom processzorai közül az N450-es például már ilyen.

Dual boot

Ha nem rendelkezünk második géppel, vagy nem szeretnénk második géppel bajlódni, akkor telepíthetünk Windows-unk mellé egy natív Linux-ot. Így magától értetődően egy natív rendszer minden előnyét (pl. grafikus asztali környezet, fájlrendszer-szintű jogosultságkezelés) élvezhetjük, ám nehézkes lesz a fájlcsere a két rendszer között: Linux változattól függően nehézkes lehet az NTFS fájlrendszer csatolása, illetve Windows rendszerünkből is csak külön segédprogramok telepítésével fogjuk elérni a linuxos fájlrendszerünket. Emellett a rendszerek mérete sem változhat dinamikusan, előre jól meg kell terveznünk az egyes partíciók méretét; és a gép minden indítása alkalmával választanunk kell, hogy melyik rendszert kívánjuk használni.

Linux futtatása virtuális gépben

Ha gépünk elegendő erőforrással rendelkezik, érdemes megpróbálni a Linux telepítést valamilyen virtuális gépben. Windows-on a leggyakrabban használt virtuális gépek pl. a Windows 10-zel érkező Hyper-v, vagy a népszerű, több platformon is elérhető Virtualbox. Ezzel a megoldással szintén élvezhetjük egy natív Linux telepítés minden előnyét, és kedvünkre elindíthatjuk vagy leállíthatjuk Linux-unkat közvetlen a Windows rendszerből, ám a rendszerek közötti hálózat- és fájlmegosztás viszonylag sok utánajárást és beállítást igényel. Fontos megjegyezni, hogy Windows 10-en sajnos – a cikk írása idején – nem használhatjuk egyszerre mindkét virtualizációs megoldást. Ha a Hyper-v-t engedélyezzük, a Virtualbox nem fog hozzáférni bizonyos, számára szükséges erőforrásokhoz. Ilyenkor a Hyper-v kikapcsolása, és váltás a Virtualbox-ra nem egyszerű, igényel némi utánajárást. (Mivel a Microsoft rendszeresen ad ki frissítéseket a Windows-hoz, a megoldások változhatnak, így a szükséges ismeretekért érdemes felkeresni a support.microsoft.com-ot.) A két megoldás közül segíthet dönteni, ha munkánk során eleve használnunk kell valamilyen virtualizációs megoldást. Ha például Vagrant-ot használunk, akkor nem kérdés, hogy Virtualbox-ra lesz szükségünk, Docker esetén viszont mindenképp a Hyper-v mellett kell döntenünk.

Windows Subsystem for Linux

Talán a legkényelmesebb megoldás a – viszonylag új, 2016 óta Windows 10-ben elérhető – WSL. Ezzel a megoldással egy Linux környezetet telepíthetünk Windowsunkra egyszerűen, mint egy alkalmazást, a Microsoft Store-ból. A telepített alkalmazás egy egyszerű Linux bash lesz, amelyből minden beállítás nélkül elérjük Windows-unk hálózati erőforrásait, valamint fájlrendszerét. Ez tökéletes megoldás, ha például webszervert szeretnénk konfigurálni Linux-on, így a beállított webszervert azonnal kipróbálhatjuk Windows-unk böngészőjében. Emellett a csak parancssort igénylő, Windows-os verzióval nem rendelkező alkalmazásokat is (pl. Certbot) futtathatunk Windows-unkon. Az így futó bash-ben még Linux-os fájlrendszer szintű jogosultságkezelést is kapunk (kivéve, ha átnavigálunk a gazdarendszer fájljai közé). A Windows gazda-fájlrendszer és a Linux fájlrendszer között közvetlen fájlcsere is lehetséges, bár ez nem ajánlott; érdemes inkább valamilyen hálózati kommunikációt használó megoldáson keresztül fájlokat cserélni a két rendszer között, hozzátéve, hogy ez is igényelhet némi utánajárást. Még egy nagy hátránya ennek a megoldásnak, hogy alapértelmezetten nem kapunk grafikus asztali környezetet a Linux-hoz (ezen megoldásnak nem is célja), ha mégis szükségünk lenne grafikus környezetre, annak beállítása körülményes lehet.

Amennyiben további tanácsokra, esetleg segítségre van szüksége, keresse bizalommal cégünket a contact@webcapital.hu címen.